Nemzeti színekbe öltöztettem az ünneplős üveget. A mintát Manka kezdeményezésére gyergyói keresztszemes minták közül választottam (köszönöm szépen neki).
Alább pedig a kokárdáim láthatók, a karkötő nagy siker volt, többen viselik a mai napon.:) Én első Idusomat tűzöm ki.
Hétéves iskolás koromtól minden március 15-én kitűztem a kokárdát, így van ez most is, és így marad, amíg élek. Függetlenül attól, hogy éppen támogatott, tűrt, tiltott, netán kötelező. És ilyen csöndes makacssággal hordozom a magyarságomat, élvezem, hogy magyar vagyok. Szerintem magyarnak lenni kaland, egy olyan nyelven beszélni, amilyen nincs több.
"Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza" – írta Ady Endre (Olvastad már az egész szöveget?)
Igaz. De csendesen megkérdezem: és miért szenvedünk mind a két parton? Miért nem érezzük inkább jól magunkat? Csak hozzáállás kérdése. Hát nem jó egyformán érteni, miről ír Dosztojevszkij vagy Ivo Andric és Hemingway vagy Thomas Mann? Két világ határán a lehetőségek megduplázódnak, miért nem használjuk ki? Csodálatosak vagyunk a nagy pillanatokban, de a hétköznapokat még kicsit gyakorolni kéne.:) Próbáljunk meg végre valamiért, és ne mindig valami ellen magyarok lenni!
5 megjegyzés:
Fején találtad a szöget!!!!
Idus, a március idusára utal? Tök jó !
De sok mindent leírtál amit mintha a fejemből húztál volna ki! Én mondjuk évekig nem hordtam kokárdát, aztán rájöttem, hogy marha vagyok, mert nem jól éreztem magam attól, hogy nem vettem fel! Úgyhogy az ünnepen hordom, és bizony én egy hétig fent hagyom a kabátomon, mint gyerekkoromtól mindig.
Most gyöngyösöm van, de a tiédet is nagyon szívesen viselném, majd jövőre!!!
Kri! Igen, az Idusok így kaptak nevet.:)
Cimbi! Igen, én is igyekszem egyenletesen magyar lenni, nem rohamokban!:)
Varázslatosan szép itt minden amit az ünnep alkalmából készítettél!
És jó volt olvasni azt a néhány emberi gondolatot is tőled!
Szép. A munkáid is, meg amiket írtál. Igen, ez nagyon fontos. Hogy tudjuk, vállaljuk, kik vagyunk.
Megjegyzés küldése