A Kuponvilágról
Felraktam a blogomra a Kuponvilág bannereit. Ez itt a reklám helye.:) Küldtek e-mailt, amiben meghívtak, de bárki csatlakozhat e-mail nélkül is. Utánaérdeklődtem, és unokatesóm, aki jól ismeri ezt a területet, azt mondta, rendben vannak, korrekt társaság. Ezt alátámasztja, hogy nagyon kedvesen átsegítettek e-mailekben a problémákon.
A dolog lényege, hogy vehetsz egy kedvezményes kupont online módon, és az adott cégnél beválthatod. Az én (vagyis a "reklámfelület") hasznom ebből 10%. A vásárló haszna változó, ahogy látom, általában több mint 50%. Idáig minden rendben, a buktató ott van, amikor a megvett kuponoddal megjelensz az adott helyen, és kiderül, hogy valóban úgy van-e, ahogyan ígérték?
Rendszeresen vásárolok kuponokat, és beszámolok a tapasztalatokról! Bővebben itt:
És itt:
Kiskunhalas
Némi tipródás után ezzel a gombokkal ékesített, kirakatbeli székkel nyitom kiskunhalasi beszámolómat, azt hiszem, figyelemfelkeltésnek nem rossz darab.:) Hát kérem, türelem rózsát terem, meg még sok jópofa dolgot... :)
A Kuponvilág egyik portékája volt a kiskunhalasi hétvége, ezúttal unokatesóval. A Mackókirálynő esküvőre ment mint nyoszolyólány (remélem, tudok majd hírekkel szolgálni!:). Egy nagyon kellemes, családias szállodában laktunk (Csipke Hotel - mi más:). És akkor mindjárt térjünk is tárgyra!
Természetesen meglátogattuk a Csipkemúzeumot. Ez a szép kis szobor duett és a gyönyörű allé fogadott minket. A fasor végén vár a múzeum, csodaszép kézműves költemények otthona. Nem tudtam igazán jó fotókat készíteni, ehhez nem elég a tudományom, de azért egy rövid kis szubjektív összeállítás:
A jobb alsó sarokban 2. János Pál pápának készült ajándék, a koronázási palást motívumaiból alkotott terítő látható, a másik 3 azért érdekes, mert a hatvanas években készültek, és megfigyelhető, hogy "modern" motívumokkal kísérleteznek. Izgi, hogy a tervezők gyakran férfiak. Ezeket Molnár Béla tervezte, és a halasi csipkének nemcsak anyja van, hanem apja is (ők ketten a fenti szobor alakjai)! Itt olvashatsz róluk, vagy alább, egy videóban meghallgathatod a halasi csipke történetét.
Itt látható egy készülő csipke:
Meg még az "alkalmazott csipke" is biztosan érdekli a tisztelt publikumot, készítettem erről is egy kis kollázst.
Jól éreztük magunkat! A város egy kedves, főként klasszicista stílusú, emberléptékű (1-2 emeletes, és az új házak sem akarnak ennél magasabbra törni), rendezett, tiszta település, lakói is kedvesek és közvetlenek. Itt nézelődhetsz, ha van kedved.
Picit fura volt, hogy a járda időnként megszakad, gyep van a helyén, amin szemmel láthatóan nem járnak. Ilyenkor át kell menni a túloldali járdára, vagy vissza kell fordulni, mert nincs gyalogátkelő. Lehet, hogy a halasiak tudnak repülni?:)
Azonban... Ha valaki termál-, gyógy-, vagy akármilyen fürdőre vágyik, nem feltétlenül Kiskunhalas az ideális megoldás. A termálfürdő leginkább a 70-es éveket idézi, pontosabban azóta nemigen történt ott semmi. Egy gyanús vizű úszómedence (a szabadtériben nem is volt víz - június), egy túlméretezett pancsi, a gyógyvíz pedig annyira "gyógy" (zöldes-sárgás-barnás-büdi), hogy a magam részéről: majd ha az orvos felírja... (Addig csobbanjon ott a Hanyi Istók. :)
Viszont a Csipke Hotelnek van egy nagyon helyes jakuzzi-szaunás wellnessikéje, ott vigasztalódtam. Végigültem mind a 10-féle bugyborgót a medencében, a talpmasszírozó volt a kedvencem.:) És volt egy nagyon kellemes masszázs is, a tervezett mani-pedi kűr azonban elmaradt.
Szóval összességében kellemes hétvége volt, bár inkább well-less, mint wellness.:) Egy 10-es skálán 7-es. Búcsúzóul ez a gyönyörű rózsalugas, ahol mindennap üldögéltünk egy kicsit..) Nem is értem, miért nem tolong itt mindenki.:)
Boszimúzeum - Belinda banya beszámolója
Hát elcipeltem Belindát a boszorkánymúzeumba, a Kuponvilág jóvoltából szerzett belépővel. És kezdem is mindjárt a végénél. Ezt az álomcsapdát és a pici talizmánt kaptuk ajándékba. A talizmán addig védi Belindát, amíg ki nem bomlik. Na igen. Belinda egy megrögzött szkeptikus (Vágó István hozzá képest egy Dumbledore). És ő az, aki minden ajtót kinyit, mindent kibogoz, és minden ládába belenéz. Nem tudom, a talizmán meddig húzza... :)
A boszimúzeum a Podmaniczky utcánál van, arccal a vasút felé. Érdekes egy környék. A "rögmagyar valóságba" ékelődve pár hozzá hasonló anomáliával próbál életben maradni (mint pl. animestúdió, tai chi, babzsákfotelbolt - tettünk egy kört, mert túl korán odaértünk:).
Tipikus bérházpincébe levezető lépcső adja meg az alaphangulatot, kis boszorkánykellékbolt, maga a múzeum a pince néhány helyiségében van. Ennek megfelelő dohszag terjeng, stílszerűen.:)
Az első teremben az elején kezdjük, animizmus, totemizmus, sámánizmus, a magyar táltosok és a vasorrú bába, és legfontosabb eszközük, a sámándob, amit ki is próbálunk. Minden boszorkányság kezdete.
Majd az ókor és a középkor következik, az alkímia, a végső igazságokat kutató filozófusok, mágusok, nyughatatlan, tudni vágyó elmék birodalma. Da Vinci tanulmánya és alkimista rekvizitumok között maga a főboszi kolléganő látható (ülve, mert korábban leesett az elején emlegetett lépcsőről. Talán emiatt, egy kicsit kedvetlen volt az előadás. De nem túl lelkes az ember, amikor fáj a lába).
A boszorkányüldözések kora, egy valódi kaloda és vérfagyasztó történetek a hajdani kollégák szenvedéseiről. Sokan nem is tudják, hogy tízezrek estek áldozatául ennek az őrületnek, népirtás volt ez is, egyike a koronként felbukkanó, beteg elmék gerjesztette gyűlölethullámnak. Elég volt egy kicsit kilógni a sorból, testi hiba, gyógyító tudomány, sőt, elég volt az is, ha valakinek vörös volt a haja! És lecsapott rá először az irigy, tudatlan szomszédság, aztán a "törvény", belekerült egy olyan csapdába, ahonnan nem volt visszaút. Jó példa a "vízpróba": összekötözve vízbe dobták a szerencsétlent, ha megfulladt, akkor elismerték az ártatlanságát ("isten nyugosztalja"), ha nem, akkor bizonyítottnak vették a boszorkányság bűnét, irány a kínzókamra, ahol addig gyötörték, míg bármit bevallott, majd a máglya.
Egy nagyobb terem a boszorkányság kellékeivel, és hozzájuk kapcsolódó történetekkel. A szita is boszorkányfelismerő eszköz volt, mint a Luca széke meg az átfúrt, megszentelt fakanál. (Na és parkoló a seprűknek:).
Végül eljutottunk a jelenhez, illetve a közeli múlthoz. A wicca, az újkori boszorkányság kellékei az egyik legősibb, egyetemes jelképpel, a pentagrammával.
Hát ennyi volt. Érdekes volt, bár egy picit több "atmoszférát" vártunk unokatesóval, aki, Belindával ellentétben, nagy tisztelője mindenféle ezoterikus miegymásnak. Na átadom a szót, mert már nagyon tolong itt mellettem Belinda.:)
Na ja, Belinda banyának nagy a szája, pedig minden szkeptikusságom ellenére gyerekkorom óta imádom a misztikus, titokzatos dolgokat, meg a vallásokat. Ha nem így lenne, ő sem jártathatná itt a csőrét.:) Csak nem hívőként, hanem megfigyelőként közelítek hozzájuk
Még két kuponvilágos kaland: voltam masszírozkodni is, nagyon kellemes volt, köszönöm szépen Szilviának, a három alkalmas bérletre is lecsaptam.
Egy újabb vegetáriánus étteremtől rendeltem.
A Life & Foodtól, minden gond és fennakadás nélkül. Egész menüsort:
tavaszi zöldséglevest (megvolt, nagyon finom)
lúgosító fehérbab-levest (szintén)
egy indiai kaját
roston sült sajtot pürével
és
fitt gombócok édesburgonya-pürével!
Hát ez is nagyon finom volt!
Csak az érdekesség kedvéért: barna rizs, szója, olívaolaj, tönköly fehérliszt, paradicsomlé, xilit vagy stevia (?!:), édesburgonya, növényi margarin, meg a mindenféle fűszerek.
Majd a hátralévő kettőről is beszámolok.
Nagyon szépen köszönöm a Life & Foodnak!
Persze megnéztem, mi ez a két (számomra) új dolog, a jelek szerint újabb édesítőszerek, melyek kevésbé terhelik a szervezetet (ám valószínűleg annál inkább a pénztárcát!:).
És kiugrott a mélyhűtőből az indiai vegetáriánus finomság is
sült padlizsán, spenót, sült házi sajt, paradicsomszósz, csicseriborsó, tejszín, rizs, kukorica, sáfrány, gyümölcsök, na meg persze fűszerszámok.
Enyhén csípős volt, épp csak egy kicsit ingerlően... isteni volt, nnna! :)
Végül a 3. kuponvilágos vegakaja is előkerült a mélyhűtőből, de ennek sajna nem tett jót a mélyhűtés. A sajt kissé fullasztó volt. Bár aztán hidegen, csak úgy bekapva a maradékot nem volt rossz. A krumplipüréféle viszont finom volt!
Házi sajt, mustár, fokhagyma, paradicsom, tabasco, fűszerek, burgonya, tej vaj.
(Már egész fura, hogy mindenről tudtam, micsoda.:)
Ponyvaregény kávézó
Újabb kuponvilágos kalandunk a Ponyvaregény nevű étterembe vezetett a Kopaszi gátra. Már maga a Kopaszi gát is megérdemel egy kis figyelmet, a Mackókirálynő egyik kedvenc tartózkodási helye. Most is nagy lelkesedéssel vetette bele magát az ott zajló életbe, így elég nehezen jutottunk el a tetthelyre (én már szűköltem az éhségtől, erre még visszatérünk:). Végül sikerült őfelségét a megfelelő irányban tartani - nem könnyen, igen határozottan szokta érvényre jutattni az elképzeléseit.:)
A Ponyvaregény sokoldalú műintézmény, bővebben itt. A konkrét este is igen jól sikerült, bár döcögve indult. Ugyanis a Kuponvilág nem fukarkodott a határidőkkel.
:O) Mi több, az étteremben március 6-áról tudtak mint felhasználási határidő! Ez március 10-én, mikor felhívtam őket, okozott némi izgalmat, sőt, a kuponról az is lemaradt, hogy csak hétköznap lehet felhasználni! (Ilyenkor derül ki, hogy a lustaságnak is van néha haszna, hiszen korábban két vasárnapon is tervbe volt véve a kirándulás, de elvacakolván az időt, elmaradt - mint kiderült: szerencsére.:)
Azonban a felek rugalmasságának és kompromisszumkészségének köszönhetően végül 13-án, este fél hatkor (!:) kivonultunk. Mondjuk őfelsége számára kissé kései időpont volt, de kiélvezte minden pillanatát.:)
Mint látható.:) Sajna nem túl jók a képek, mert a fotomasina "parti" üzemmódja nem vált be.:)
És visszatérve a szűkölő éhségre...
...a remek vacsi - részlete... Ugyanis mire észbe kaptam, megettem a felét, és már nem volt elég fotogén.:) Így járt a leves is. Sütőtökkrémleves volt, finom, annak ellenére, hogy elég édes volt, és én azt nem nagyon szeretem. A modell maga, "Sült camembert kemencébõl szõcei salátával" mondhatni isteni volt! Meg fogok vele próbálkozni, bár kemence nincs hozzá.:) És lefotózom, még mielőtt ráveti magát valaki (pl. én:).
Mindent egybevetve remek élmény volt mindannyiunk számára. Őfelsége a visszautat már a hintóban tette meg, lényegesen megkönnyítve az udvartartás életét.:)
Köszönjük szépen a meghívást!Visegrádi hétvége
Megint bekerült az ajánlat a kuponvilág kínálatába, ezért megcsináltam a régóta tologatott beszámolót visegrádi kiruccanásunkról, amit ezzel a kuponnal tettünk.
Őfelsége bebocsátást kér és kap a palotába. Gyönyörű! Mikor utoljára ott jártam (20 éve:), egy romhalmaz volt.
A Royal Club Hotel nagyon kellemes hely, jól éreztük magunkat. Kifogástalan volt a vendéglátás, isteni reggeli, kellemes és elfogadható árú szolgáltatások vártak. Őfelsége a wellness örömeit élvezi.:)
Nem ikrek, a földig érő tükörrel ismerkedünk:). Az utolsó képen a toalet látható az esti sörözéshez. (Szóval ott voltam az első sörözésen!:)
(A fehér golyó mint visszatérő motívum magyarázata, hogy ott is horgoltam az emilys díszeket, és őfelsége felfedezte a bugyrot.:)
Egy nagyon érdekes és szép játszópark is van, szemben a palotával. A török kort idézi, és Mátyás király birodalmát. Mesés-varázsos hely, a magyar mondavilág figuráival. Igazi a élmény egy gyereknek, különösen, ha olyan kíváncsi természetű, mint őfelsége (lásd utolsó kép:)
Még három kuponvilágos kaland volt az utóbbi időben, csak ezekről nem készült fotó. A Vino Wonka nevű műintézményben, az Erkel utcában egészen új gasztronómiai dimenziók nyíltak meg előttem, amellett hogy igen kedves és hangulatos hely.:)
Legutóbb a várban jártunk, a Rétesvárban, egy igazi, középkori hangulatú sikátorban, egy mikroszkopikus helyen, ám korántsem volt mikroszkopikus az élvezet.:) A töki pompos néven ismert finomságot kaptuk a kuponért, és forró teát. Szerencsénk volt, mert az egy darab asztalka sem volt foglalt, ezért mindezt ülve kebeleztük be.:)
És megtörtént az első csalódás is, egy vegetáriánus büfében. A kupont ugyan minden további nélkül elfogadták, ám ha végignézhetjük a séf hisztériás rohamát, az nem tesz jót az étvágynak (megvan a hátránya a látványkonyhának is). Talán ennek tudható be, hogy minden fogás agyon volt sózva. (Vagy lehet, hogy egy reménytelen szerelem az oka mindennek:)
Vega kaja
Ezúttal vegetáriánusnak csaptunk fel barátnémmal, és vettünk egy kupont a VegaFutár nevű házhozszállítós étteremből. Fent látható a szállítmány. Ezek a "kis adagok". Az utolsó morzsáig megettünk mindent, isteni volt, utána hosszú, mélázó csend következett.:)
Nem sorolom fel az összes nevet: a lasagne külsejű finomság a Garfield kedvence (mindig is tudtam, hogy ebben a macskában meg lehet bízni.:). Sárgaborsóleves-féle, zöldalmaleves, egy indiai jellegű padlizsánétel, mákos nudli vaníliaöntettel és tejberizs tej nélkül (szójatejjel) a többi kaja.
Nagyon szépen köszönjük a meghívást! :)
Unokatesóval Grazban jártunk egynapos kiránduláson a KuponVilágnál vásárolt kuponnal. Még az Eggenberg-kastély is belefért az egy rövidke napba. Gyönyörű város, nagy szerelmemre, Prágára emlékeztet. Ahhoz, hogy önálló arcot kapjon, hosszabb idő kellene, egyszer majd arra is sor kerül. Ezen a röpke kiránduláson az üveglift gyakorolt rám mély benyomást (balra lent) a szürreális le-fel száguldással.:)
Első beszámoló, ám nem az első kuponozásunkról.
Már volt egy korábbi kalandunk, csak nem készültek róla fényképek. Volt egy kis botladozás, az én hibámból. De végül minden jóra fordult, és nagy szeretettel ajánlom mindenkinek, aki Kecskeméten jár, és virágra van szüksége, az
A 2. kaland a Mackókirálynő életének egyik fontos állomását örökíti meg: az első csokizást! Minden nő életében meghatározó ez a pillanat!:)
Őfelsége egy lájtos, csokival bevont és színes szóradékkal ékesített pillenyalóka formájában találkozott először a nemes anyaggal. A két pohárban jeges csoki van, az udvartartás számára.:)
Azt hiszem, a képek önmagukért beszélnek.:)
(Majd az első sörözésnél is szeretnék jelen lenni!:)
És a Nagy Pillanat helyszíne:
a Keserédes nevű, kedves és hangulatos "csokizó" a Pozsonyi utcában.
Nagyon szépen köszönjük a meghívást!:)
5 megjegyzés:
Ó igen, az a lift, az engem is megfogott pár éve!! :)) De ami még jobban, a lift mellett a Grottenbahn, a kis vasút, és a kis törpök, akik a hegy belsejében dolgoztak. :) Bár mesevonatnak volt hirdetve, egy kölök kivételével kizárólag felnőttek szálltunk fel rá, és sikongattunk, mint az oviban :)))
Igen, láttuk a kis vonatot! Nagyon vonzó volt, de sajna fel sem merült, hogy kipróbáljuk. Azért nagy rohanás volt ez így.:)
De jó lehetett! Úgy szeretem Ausztriát, Grazban még nem jártam, irigykedek most egy picit :)
Az üveglift fölötti képen egy páva látható? *.*
Gyönyörű város, remélem, egyszer én is eljutok oda. (:
IsaBella! Igen, az egy páva! Több páva is sétált a parkban, sőt volt egy hófehér is, egy albínó. De le volt nyírva a gyönyörű farkuk, ki tudja, miért?
Megjegyzés küldése