Ez + az, ilyesmi

Kissé lemaradva, de rövid beszámoló a Kacskaringó fonalfesztiválról. Mert nem tudtam a régi számítógépre (8 éves volt, béke poraira, emléke örökké bennem él :O) áttenni a céges mobilról a képeket, de a nemrég megérkezett új számítógépre (neve: Villámka :O) sikerült. Sikeres és vidám vásár volt, sokan voltunk, és mindenki talált magának valamilyen ellenállhatatlan csábítót.

Ilyeneket

Meg ilyeneket (itt én voltam az eladó, életemben először... élveztem... miután első rémületemből magamhoz tértem :O), a Cser Kiadó könyveit.

Az új barkás fonalak, és kolléganőm gyönyörű kendője a Bonbonból.

Annás gyönyörű kézzel festett fonalai.

És egy kis vidámság, különösen középen az a felfuvalkodott versenyző vitte nálam a primet. :O)

Na és más téma, eddig két elkészült remekmű érkezett a könyvecskémből (ami ugye kapható nálam kedvező áron, és a benne szereplő modellek is, bár a takaró már elkelt).
Erről a takaróról van szó, Erika, a Csipkeségeim alkotója újragondolta egy kicsit. (Kicsiben az eredeti.)

Valamint a kapitányi sapi, melyet Ilona készített el Andriskának. Hát igen, ilyen pofikákra gondol az ember, amikor babasapkát horgol, érdemes volt böködni. :O) (Szintén kicsiben az eredeti, még kapható.)

És végül az aranyvödör is megkapta az ő ruciját rózsával és máslikkal ékesen. Benne a kötőtűim, végre stabil és összeszedett állapotban.