2012. november 25., vasárnap

Őszűző


"Tündérországban csak híre sincs a télnek,
Ott örökös tavasz pompájában élnek;
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása,
Örökös hajnalnak játszik pirossága.

Benne tündérfiak és tündérleányok
Halált nem ismerve élnek boldogságnak;
Nem szükséges nekik sem étel sem ital,
Élnek a szerelem édes csókjaival.

Nem sír ott a bánat, de a nagy örömtül
Gyakran a tündérek szeméből könny gördül;
Leszivárog a könny a föld mélységébe,
És ennek méhében gyémánt lesz belőle.

Szőke tündérlyányok sárga hajaikat
Szálanként keresztülhúzzák a föld alatt;
E szálakból válik az aranynak érce,
Kincsleső emberek nem kis örömére.

A tündérgyerekek ott szivárványt fonnak
Szemsugarából a tündérleányoknak;
Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták,
Ékesítik vele a felhős ég boltját.

Van a tündéreknek virágnyoszolyája,
Örömtől ittasan heverésznek rája;
Illatterhes szellők lanyha fuvallatja
Őket a nyoszolyán álomba ringatja.

És amely világot álmaikban látnak,
Tündérország még csak árnya e világnak.
Ha a földi ember először lyányt ölel,
Ennek az álomnak gyönyöre tölti el."


Lednice kastélyban van az a gyönyörű tündérország, egy hatalmas üvegházban. Maga a kastély ilyen.
Megvallom, szerintem nem áll jól egy kastélynak, ha frissen van vakolva... :O)


És ilyen belülről. Nem volt szabad vakut használni, ezért kicsit elmosódottak a képek.



3 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Ritkán olvasok verset, de ez most nagyon tetszett.
Az a lépcső! És az a kád! És az a kert! Beköltözhető? :o)

Belinda írta...

Sajna nem! Tele van turistákkal! :)
A vers meg a János Vitéz, elfelejtettem odaírni!

a Matula ikrek írta...

No, igen. A János vitéz volt az egyik "hosszú vers", ami már magyarórán is tetszett. :o) Bár Petőfitől nagyjából minden...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...