Ezen a linken egy aláírás-gyűjtési akciót találtok a családon belüli erőszak elleni törvény megalkotása érdekében. Az Indexen olvastam erről, talán érdekel benneteket.
Elgondolkodtam: lehet vitázni azon, hogy vajon az "atyai" vagy "anyai" pofonnak van-e létjogosultsága. Én azt gondolom erről, hogy ahogyan mi, mindannyian, a családok is különbözőek. Vannak "klasszikus olasz famíliák", ahol állandóan zajlik az élet, konfliktust konfliktus követ, és vannak kiegyensúlyozott családok, ahol csendesen, békés mederben csordogálnak az események. De mindkettőben uralkodó érzés a szeretet.
Viszont ha valaki odáig jut, hogy erőfölényével visszaélve rendszeresen, rutinszerűen bántalmazza a védteleneket és gyengéket, azt meg kell fékezni. A kisfiút, aki belehalt az apja verésébe, sem először bántalmazták. Hogy juthatott idáig az az apa? A közöny is lehet gyilkos.
1 megjegyzés:
a hideg is kirázott, én soha soha nem lennék képes bántani, se a saját, se más gyerekét, de ha valaki a Macikirálynőt akarná, bármilyen erőszakosabb módon bántani, megölném az illetőt, jaaa ez nem vicc és én is közbelépnék, ha az utcán látnék ilyesmit.
Szavakkal sem tudom kifejezni az undort és a felháborodást, amit az ilyen utolsó féreg alatti féreg állatokkal kapcsolatban érzek, akik gyerekeket bántalmaznak.
Megjegyzés küldése